1995. évi XCVI. TÖRVÉNY
a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről
A szavatoló tőke elemei
78. § (1) A szavatoló tőke megállapításakor a biztosító saját tőkéjét csökkenteni kell:
a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,
b) más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,
c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.
(2) Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke számítását és fedezetének kimutatását a tárgyévet követő év március 31-éig kell elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni.
(3) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.
A biztonsági tőke
79. § A minimális szavatoló tőke egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 80. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 80. § szerinti minimális biztonsági tőkével.
80. § (1) A részvénytársaság minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ágnál (2. számú melléklet) kettőszázötvenmillió forint;
b) a nem-életbiztosítási ág (1. számú melléklet)
1. 9. és 17. ágazatánál: százötvenmillió forint,
2. 1-8., 16. és 18. ágazatánál: kettőszázhúszmillió forint,
3. 10-13. és 15. ágazatánál, valamint a 14. ágazatánál, ha a 14. ágazat díjbevétele nem éri el az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázmillió forint,
4. 14. ágazatánál, ha az ágazat díjbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázötvenmillió forint.
(2) Szövetkezetnél a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.
(3) Egyesületnél a minimális biztonsági tőke, ha három egymást követő évben az éves díjbevétel
a) az ötvenmillió forintot nem haladja meg, továbbá a tevékenységét megkezdő egyesület esetén: tízmillió forint,
b) az ötvenmillió forintot meghaladja, de a hetvenötmillió forintot nem haladja meg: tizenötmillió forint,
c) a hetvenötmillió forintot meghaladja, de a százmillió forintot nem haladja meg: húszmillió forint,
d) a százmillió forintot meghaladja: legalább harminc millió forint.
(4) A szakosított biztosító egyesületek minimális biztonsági tőkéjének el kell érnie az alapszabályban rögzített szolgáltatási kötelezettség várható egyévi összegét, de legalább ötszázezer forintot.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület kérelmére - a Felügyelet engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának megfelelő beszámítást.
81. § (1) Ha valamely biztosító a nem-életbiztosítási ágazatok közül többet is művel, akkor a 80. §-ban meghatározott, a különböző biztosítási ágazatokra előírt minimális biztonsági tőke értékek közül a legmagasabbal kell rendelkeznie.
(2) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ágat együttesen műveli.
Szanálási terv
82. § (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés két évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2) A legfeljebb kétéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.
(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet jogosult a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
Pénzügyi terv
83. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, vagy
b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2) A pénzügyi terv legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz a biztosító tartalék-, illetve biztonsági tőke hiányának megszüntetésére. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e a biztosító biztonsági tőke-, illetve tartalékhiányának megszüntetésére.
(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet jogosult a 126. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
Befektetési szabályok
84. § (1) A biztosító eszközeit a biztosító szervezeti formájának és a művelt biztosítási ágnak figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.
85. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez, azt a Felügyeletnek haladéktalanul be kell jelentenie.
(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban való részesedést.
(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a minimális szavatoló tőke befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége legalább hetvenöt százalékban közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kihelyezését szolgáló vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt százalékát a biztosító számára nyújtja.
(6) A biztosítónak más biztosítóban a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését - az ügylettől számított harminc napon belül - a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(7) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és minimális szavatoló tőkéje csak belföldön fektethető be, kivéve a külföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság legalább tíz százalékot kitevő tulajdoni hányadának megszerzését, amennyiben a biztosító saját tőkéjének és a biztosító tulajdonosainak tulajdoni hányada együttesen legalább ugyanakkora mértéket ér el.
86. § A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje a következő eszközökben tarthatók:
a) egyéves és annál rövidebb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves és annál rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal, és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) belföldi jegybankképes értékpapírnak minősíti,
b) egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal, és az MNB belföldi jegybankképes értékpapírnak minősíti,
c) az MNB által kibocsátott belföldi értékpapír,
d) pénzintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg vagy pénzintézeti kibocsátású értékpapír és hitelviszonyt megtestesítő okirat,
e) tőzsdén jegyzett részvény,
f) tőzsdén nem jegyzett részvény,
g) gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír,
h) helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
i) nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
j) közüzemek által kibocsátott értékpapír,
k) értékpapíralap által kibocsátott befektetési jegy,
l) ingatlan, ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy,
m) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön,
n) a külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél,
o) készpénz, számlán elhelyezett pénzösszeg.
87. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legalább harminc százalékát a 86. § a), b) és c) pontjában meghatározott eszközökbe kell befektetni.
(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és biztonsági tőke pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § d), legfeljebb húsz százaléka a 86. § l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz százaléka a 86. § e), g), i), j) és n) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt százaléka a 86. § f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben.
88. § A matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani. A befektetendő tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és a tőzsdén forgalmazott állampapírban kell tartani, illetve a 86. § a), c), illetve d) pontja szerinti befektetési lehetőségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylő formáiban kell elhelyezni.
89. § (1) A Felügyelet engedélyével a biztosító - indokolt esetben - a 86-88. §-okban meghatározott befektetési formáktól és arányoktól eltérhet.
(2) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) öt százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.